A KSH legutóbbi adatközlése szerint a 15-24 éves munkanélküliek száma tavaly szeptember-novemberben 8300 fővel nőtt 2018 azonos időszakához képest, ami esetükben 13,2 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. Ráadásul ez az arány a tavaszi, nyári időszakok kivételével folyamatosan növekszik.

Mindeközben a teljes munkavállaló népesség körében még bővül a foglalkoztatottság, és magas szinten, 3,5 százalék körül stagnál a munkanélküliség, majdnem negyede a 15-24 éves korosztályénak.

A fiatalokat olcsóbban lehet kirúgni

A magas munkanélküliségi rátát két dolog magyarázhatja:

1) az egyik, hogy a fiatalok azok, akik a legkönnyebben elhagynak egy céget, ha nem tetszik nekik valami, ezért időlegesen kiesnek a munkából,

2) a másik, hogy a  cégeknél elsőként a határozott idejű vagy a kevésbé régóta a cégnél dolgozó munkavállalóktól válnak meg, köztük pedig sok a fiatal, a leépítések óhatatlanul is erőteljesebben érintik a pályája elején járó korosztályt.

A jelenség leginkább az autóiparban tapasztalható. Egyre jellemzőbb, hogy a cégek az ágazatból érkező negatív hírek, a jövőt illető bizonytalanság miatt hagyják megcsappanni a munkavállalói létszámot. Azaz nem hosszabbítják meg a szerződéseket, nem töltik be a távozó dolgozók helyét.

A nemrég megjelent Munkaerőpiaci tükör egyik kutatásából az derült ki, hogy egy hat hónapnál rövidebb ideig tartó munkanélküliség még nem rontja különösebben a fiatalok későbbi munkaerőpiaci helyzetét, egy annál hosszabb időszak viszont igen, különösen, ha közmunkás is volt – utóbbi feltételezhetően azért, mert a közmunkások a cégek szemében leértékelt munkavállalókként jelennek meg.