Mérsékelte a keresetek emelkedését a koronavírus-járvány, ám elemzők így is hat-nyolc százalékos bruttó bérnövekedéssel számolnak 2020-ban. A fizetések értéke ugyanakkor 88 hónapja folyamatosan nő.

Áprilisban, a korlátozások által leginkább érintett hónapban a bruttó átlagkereset 400,2 ezer forint volt, 7,8 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A koronavírus-járvány gazdasági következményeivel összefüggésben a keresetek növekedési üteme lassult az előző év azonos időszakában mért kilenc százalékhoz képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A 2,4 százalékos áprilisi inflációval számolva a reálkereset 5,3 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 5,1 százalékkal haladta meg a tavaly áprilisit. A KSH emlékeztetett: 2016 decembere óta az idén áprilisi volt a legmérsékeltebb bérnövekedés. A kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset 8,7 százalékkal átlagosan 258 ezer forintra, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset kilenc százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest, 266,7 ezer forintra.

A közszférában 8,2 százalékkal 308,5 ezerre nőtt az átlagkereset áprilisban az egy évvel korábbihoz képest. Ezzel szemben a vállalati szférában mérsékeltebb, 7,7 százalékos bruttó béremelkedést mért a KSH, az átlag 420,2 ezer forint volt. Az ágazatok közül a feldolgozóiparban esett vissza leginkább a bérrendezés, egy év alatt mindössze fél százalékkal emelkedtek az átlagkeresetek, ám így is elérte az összeg a 409,5 ezer forintot. A feldolgozóiparral szemben jelentősen, 12,2 százalékkal nőttek az építőiparban a fizetések, míg az egészségügyben 14,2 százalékkal.

Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az adatokra reagálva kiemelte: 88 hónapja tart a fizetések értékének növekedése. A nettó keresetek a családi kedvezmények hatásaival is számolva 2010 óta közel megkétszereződtek. A reálkeresetek a legtöbb nemzetgazdasági ágban nőttek: hat százalékot meghaladó vagy elérő reálbér-növekedés következett be az építőipar, a kereskedelem, a gépjármű-javítás és a mezőgazdaság, az erdőgazdaság, a halászat ágakban. A versenyszféra legjobban fizető ágazatai továbbra is a pénzügyi szektor 732,2 ezer forinttal, az információ és kommunikáció 679,9 ezer forinttal és az energetika 623,8 ezer forinttal.

Elemzők mérséklődő, ám így is az uniós átlagot nézve erőteljesebb, hat és nyolc százalék közötti éves bruttó keresetemelkedésre számítanak. A Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint a megmaradt növekedést az év eleji béremelkedések okozták. Regős Gábor úgy látja, az alacsony keresetű ágazatokban mentek végbe jelentősebb leépítések, ezek az alacsonyabb végzettségűeket érintették. A szakértő hozzátette: a bérek emelkedésének újraindulása akkor várható, ha a foglalkoztatás ismét visszatér a korábbi magas szintjére és a gazdasági növekedés is tartósan meglódul.

(Magyar Nemzet, 2020. június 30.)